Kutyavilág: Kutyatörténetek és állatmesék » Találatok a(z) "Napló" kategóriából
Levelek
Unalmas napom van. Mit csináljak? Tudod mit? Megkeresem Babuci régi leveleit és elolvasom újra! Naaa, hol vannak? Nem találom őket! Mamám már megint elpakolta őket új helyre. Borzalom. Meg kell keresnem… … Nézzük csak … Hóvirág … (klikk-klikk) … Multimédia (F:) … (katt-katt) … Mindenféle … (katt-katt) … Az áll itt Írások. Fogadjunk, hogy ide gyömöszölte be az én leveleimet is! … (klikk-klikk) … Írásaim … Ez az! … (katt-katt) … Vegyes … (klikk-klikk) … Fontos … (katt-katt) … Titkos … (klikk-klikk) … Murray kobakján kipp-kopp … - Hahó öcsi! Mit keresel a dolgaim között? – kérdezte hirtelen a hátam mögül Mami. Majdnem szívinfarktust kaptam, úgy megijedtem! - Ba…ba…ba… – dadogtam. - Szent kutyagumi! – kiáltott fel ijedten – Hogy fejtetted meg a jelszót?? – kérdezte döbbenten és egyből kikapott a komputerszékből és a kosaramba rakott. - Csak Babuci leveleit akartam olvasni. – pislogtam rá bánatosan. - Majd holnap, … Tovább a teljes cikkre »
Írta: Murray
Barátok közt 1. epizód
A mamám az egész szombatot Barátok közt töltötte. Én is. Szeretem a sorozatokat, de ezt ne áruld el senkinek. Lefekszek anyu mellé, de ilyenkor nem az ülőgarnitúrára, hanem a földre, és úgy csinálok, mintha vigyáznék a papucsára. Pedig nézem ám a tv-t. Mikor időnként lehajol hozzám, hogy megtapogasson, akkor gyorsan becsukom a szemem, és így azt hiszi, hogy alszok. Pedig figyelem ám az eseményeket árgus szemmel. Sajnos a kezdetekről lemaradtam, mert még meg se születtem, mikor anyukám otthon magyarba elkezdte nézni az első epizódokat. Mikor kikerült németbe, akkor nem csak a honvágy kínozta hosszú ideig, hanem nagyon hiányzott neki az is, hogy itt nincs Barátok közt. De aztán a barátnője megszánta a telefonos jajgatásait, siránkozásait anyámnak és azóta, nap, mint nap rögzíti a történteket a fekete dobozba. Majd a nagyim évente egyszer buszra száll, és … Tovább a teljes cikkre »
Írta: Murray
Riadó
Jó reggelt Németország! Riadó! Hőség riadó. Melegfront közeledik. A hőség hamarosan eléri az ország határait, később továbbvonulva pedig már a 38 fokot is… – szólt a figyelmeztetés a rádióból. Nagyon megijedtem. Főhadiszállásom azon nyomban az ágy alá költözködött. A párás, trópusi melegben hason kúszva szállítottam bunkeromba az életben maradáshoz szükséges élelmiszereket. Nem sokkal később, egy személyes hadseregem készen állt a támadásra. A kánikula lassan elfoglalta a környéket, házakat. Emberek és állatok harcoltak a meleg ellen. Óvatosan mertem csak kimerészkedni az utcára, és láttam, kihalt a város. Óvóhelyemre gyorsan menekültem vissza, és csendben, meglapulva elbújtam, így túléltem.Este aztán felreppent a hír, mint fehér békegalamb, a felmentő felhősereg már közeledik, holnapra megérkezik. … Tovább a teljes cikkre »
Írta: Murray
Parazita
Délután Charliet látogattam meg egy rövid időre. Megmutatta, mekkora hatalmas fekete vérszívó költözött engedély nélkül a füle alá. De nem egy vámpír volt, hanem egy kullancs! Nagyon féltettem barátomat, és nem engedhettem, hogy valaki is a nyakán éljen és élősködjön rajta, ezért rögtön szóltam szüleinknek, hogy távolítsák el azonnal. Ők aztán kidobták. Ennek az esetnek a következményeként gazdáim bepánikoltak. Este, mikor már felszerszámozva álltam a bejárati ajtónk előtt, várva az esti korzózást, nyakon öntöttek egy egész ampulla löttyel, valami Frontline márkájú kölnivel. Nem szeretem a parfümöket! Normál esetben, ha nem vagyok megkötözve, akkor rohanok, és rögtön letörlöm magam, de így nem tudtam. De aztán már nem is érdekelt, mert elhangzott az utasítás – „Most már nyugodtan mehetsz sétálni, ez megvéd a parazitáktól.” -, és nyílt az ajtó. … Tovább a teljes cikkre »
Írta: Murray
Lomtalanítás
A reggeli sétakor észrevettem, hogy a házunktól kikanyarodó gyalogút elágazásánál, a cigaretta automata elé, mindenféle szemetet, régi ócskaságot dobálnak el az emberek. Mérges lettem. A hulladéknak a kukában a helye és nem a járda szélén és közepén! Csomó mindent odadobáltak, alig lehetett elmenni mellette. Volt ott monitor, fadarabok, szekrény, ágy. Ellenállhatatlan kísértést éreztem, hogy lefröcsköljem slagommal őket, de Györgyi nagyi nem engedte. Azt mondta, nem szabad bepiszkítanom, mert jönnek érte a szegény emberek, elviszik, és lehet a szobájuk közepébe állítják. Délutáni sétámra már a helyzetkép jelentősen megváltozott. Minden eltűnt, egy ismerős maradt mindössze, a monitor. De szegényemnek valaki jól behúzott egy hatalmasat, mert a képernyője darabokban nyugodt mellette, akárcsak az ismeretlen, hatalmas lom kupac, ami olyan nagy volt, hogy a dohányosok, ennél az automatánál az utcában, garantáltan nikotin éhségtől meghalnak, mire átmásznak és átvergődnek egy doboz … Tovább a teljes cikkre »
Írta: Murray
Kategória: Napló
Családi vasárnap
Délután Inge jött látogatóba. Ő az apukám anyukájának, Hildenek, vagyis a német nagyimnak a nővére. De képzeld nem is miattam érkezett, hanem a magyar nagyim, Györgyi miatt, akit Teréziának szólítanak itt. Tudod miért? Fogadjunk, egy csirkecombban, hogy nem! Mert a németeknek széjjelbicsaklik a nyelvük a „gy” betű kimondásakor, nemhogy akkor még duplán is. Az apu, tudod Tom, aki törzskönyvezett német, azért nagy nehezen megtanulta kimondani. De ő 100-ból 1, ezért inkább nagyim a második keresztnevére hallgat, ha nálunk van. Ott tartottam, hogy Inge megjött és azért rólam se feledkezett meg, mert hozott nekem egy rágcsarudat. Éppen hogy befaltam az egészet, még egy előkerült, abból a ronda, skótkockás ridikülből. Csúnya, de azért nagyon bírom, mert tiszta terülj, terülj táskácskám, csak kívánnom kell és ripsz-ropsz, már ott is terem. Ami ezután történt, azt nem fogod elhinni, olyan volt, … Tovább a teljes cikkre »
Írta: Murray
Száműzetés folytatódik
Mint lepke a hálóba, mamám reggel könnyedén bereppent a hálóba. Mint kék égből váratlanul érkező galambposta, meghozta a friss hírt, hogy további száműzetésre vagyok ítélve. - Murray cica, értsd meg kérlek, hogy annyi a munkám, mint csillag az égen. De majd holnap, pénteken … – mondta majd megpuszilt és kiment. Ott maradtam egyedül az ágy közepén, mint Robinson Crusoe a lakatlan szigetén. Péntek érkezését már vártam nagyon, hiszen nem tudtam mit kezdeni magányommal. … Tovább a teljes cikkre »
Írta: Murray
Kategória: Napló
Elátkozott reggel
Ma bal lábakkal keltem fel. Kétszer is. Először háromnegyed 6-kor mikor papám ébresztőórája ugrasztott ki az ágyból, másodszor pedig fél 8-kor, mikor mamám vekkerjétől menekültem minél messzebbre. Nem hagyják egyszerűen a kutyát nyugodtan aludni! Még nagyon álmos voltam, de annál mérgesebb. Dacosan bevonultam a Nagyihoz, és bosszúból felébresztettem, hogy menjünk akkor sétálni. A bejárati ajtón kilépve a házmesterünk hajléktalan fekete macskája, Frici, száguldott el az orrom előtt. Hehehe, nevettem kilógó nyelvvel kárörvendőn, hogy reggelizését meghiúsítottam. Olyan undok mindig hozzám. Egy éve csövezik itt a bokorba, az ajtó mellett. Télen a pincébe és a lépcsőházban húzza meg magát, és ha valahova mennem kell, mert halaszthatatlan intéznivalóm akad, akkor állandóan felkapja a vizet, és csak fúj rám hosszú ideig, hogy megzavarom lustálkodásában. Visszatérve, elindultam mindennapos dolgaim végzésére. A házsarkában álló tuja kezdésként jól megbökte fütyülőmet. Na tessék, tüntetett a … Tovább a teljes cikkre »
Írta: Murray

Hozzászólások