Kutyavilág: Kutyatörténetek és állatmesék

Mint ahogy Charlie az előző bejegyzésben a képen kifeküdt, pontosan ugyanúgy tettem ma én is. Csak én nem a melegtől, hanem a nyári programtervtől! Különböző prospektusokból, szórólapokból, na meg persze az internetről, annyi de annyi utazást, kirándulást, gyaloglást, hegymászást, városnézést adminisztrált össze a mamám, hogy mikor mindezeket meghallottam azt hittem azon nyomban gutaütést kapok. De aztán mégsem kaptam, akkor. Csak azután mikor bejelentette, hogy: - Ne félj Mörri, neked ezt nem kell végig gyalogolnod. Te kényelmesen, ülve vagy fekve, egy szem lépés nélkül fogsz majd mindent megnézni… - Hurrá! Páholyból fogok nézelődni! – vakkantottam örömömben, és már el is képzeltem ahogy Mami és Papi karjaiban a világot járom, a világot látom. … a fotókon. Itthon. A hűvös szobában! – fejezte be Mami a tájékoztatóját. Na látod, ettől kap aztán az ember a kutya gutaütést! Nyári forróságban, a hűvös … Tovább a teljes cikkre »

Beköszöntött a július, beköszöntött a vakáció. Továbbra is nagy esőzésekkel és 13-15 fokos hűvös őszi időjárással! Most, mikor már nem kellene egész nap az iskolapadlót koptatnom és bezárva lennem, mikor végre a haverokkal csavaroghatnék, mikor Nagyival és szüleimmel nagyokat kirándulhatnék, akkor persze reggeltől estig szinte egyfolytában esik. Kész művészet kiválasztani olyan időpontot, hogy egy kötelező és halaszthatatlan sétát szárazon megússzak. És akkor még az útvonalról nem is beszéltem! Naná, hogy a legjobb dolgoknak mindig vizes bokor alatt, meg hatalmas tó(csa) mögött kell lenniük. Aztán mire nagy kerülővel odabűvészkedem magamat, addigra Charlie felszippant minden illatot, és azzal próbálkozik, hogy csak a sajátjáét hagyja ott nekem. Persze, mert ő gátlástalanul, törtetően, nagy tocsogással végigtipor mindenen, ami az útjába kerül, hogy minden élvezet legelsőként az övé legyen. Aztán csodálkozik, ha úgy néz ki, mint egy bőrig ázott … Tovább a teljes cikkre »

Ma akkora meglepetésben és akkora örömben volt részem, hogy szinte el sem hiszem. Képzeld, este 11 órakor megérkezett hozzám a Nagyi! De nem ám Hilde, a Charlie anyukája, hanem a szombathelyi Györgyi, aki tőlem 900 km-re lakik. Bizony. Képzeld csak el, 12 órát buszozott azért, hogy újra láthasson és simogathasson engemet. Meg hogy ajándékot adjon nekem. Fincsi sertésmájkrémet és hatalmas füstöltcsülköt. Mert a Mami szerint az itt kapható csülök a közelébe sem jöhet a magyarnak. Ebben egyetértek vele. Én, mint kiváló élelmiszer kontrollőr magabiztosan kijelenthetem, hogy a különbség legalább akkora, mint a Parizer és a Pick szalámi között. Ja igen, ez utóbbit is kaptam, meg még házikolbászt is, amit a mami barátnője küldött, csak hát anyám elspájzolta őket későbbre, hogy ennyi mennyei jót be kell osztani, és nem lehet egy nap befalni az egészet. Főleg … Tovább a teljes cikkre »

Szent kutyagumi! Az előző bejegyzésben ott lent én vagyok!! Feltörték a honlapomat! Meghekkelték a naplómat! Az illatos kutyafáját! Hát ezért bujkálok én napok óta a világ szeme elől, hogy ott álljak a világhálón mindenki szeme láttára?? Ki volt az, ki beleírt a blogomba? Ki volt az, ki feltette a fotómat? Ha a szaglásom nem csal, akkor lefogadom egy sertésmájkrém konzervbe, hogy ebben a mamám keze benne volt! Méghozzá nyakig! … Tovább a teljes cikkre »

Kedves Charlie! 6. születésnapodra nagyon sok boldogságot, jó egészséget, és további jó étvágyat kíván: Hűséges barátod Murray (A krumplipürét nyugodtan a mamádnak adhatod.) … Tovább a teljes cikkre »

A csaknem trópusi április után beköszöntött az esőzés. Reggeltől estéig, estétől reggelig csak esett, csak esett. Volt hogy zuhogott, volt hogy csöpögött, volt hogy szemerkélt, volt hogy ömlött, de teljesen mindegy volt, mert a tényen egy sem változtatott, hogy majd’ minden sétám után úgy értem haza, mint az ázott kutya. És ezt a boldogságomat anyáék tetőzték még azzal is, hogy szerdán és pénteken, két éjszakára is magamra hagytak a nagy dörgés és villámlás közepette. Még jó hogy nem … Tovább a teljes cikkre »