Kutyavilág: Kutyatörténetek és állatmesék

Ma bal lábakkal keltem fel. Kétszer is. Először háromnegyed 6-kor mikor papám ébresztőórája ugrasztott ki az ágyból, másodszor pedig fél 8-kor, mikor mamám vekkerjétől menekültem minél messzebbre. Nem hagyják egyszerűen a kutyát nyugodtan aludni! Még nagyon álmos voltam, de annál mérgesebb. Dacosan bevonultam a Nagyihoz, és bosszúból felébresztettem, hogy menjünk akkor sétálni. A bejárati ajtón kilépve a házmesterünk hajléktalan fekete macskája, Frici, száguldott el az orrom előtt. Hehehe, nevettem kilógó nyelvvel kárörvendőn, hogy reggelizését meghiúsítottam. Olyan undok mindig hozzám. Egy éve csövezik itt a bokorba, az ajtó mellett. Télen a pincébe és a lépcsőházban húzza meg magát, és ha valahova mennem kell, mert halaszthatatlan intéznivalóm akad, akkor állandóan felkapja a vizet, és csak fúj rám hosszú ideig, hogy megzavarom lustálkodásában. Visszatérve, elindultam mindennapos dolgaim végzésére. A házsarkában álló tuja kezdésként jól megbökte fütyülőmet. Na tessék, tüntetett a … Tovább a teljes cikkre »