Kutyavilág: Kutyatörténetek és állatmesék

Éjjel

Éjjel
az Isten behinti csillagfénnyel
a gyűrött, fekete nagy eget…
s én százezerszer
leirok egy nevet:
a Tiedet.

Éjjel
csend hullik a földön szerte-széjjel,
csupán a szívek dobognak halkan
s ilyenkor egy-egy
halk, kicsi dalban
vallok Tenéked.

Éjjel
halkan dalolok az őszi széllel
s amíg Te alszol, ablakodon
egy-egy dalomat bedobom…
Éjjel csak mindig, ezerszer rólad
s a szerelemről álmodom.

Írta: Murray

2006. augusztus 31.