Kutyavilág

Zajlik az élet nem sivár, elmeséli a Kutyavilág! Napról-napra naplóval, csatolva sok-sok fotóval!

Lomtalanítás

A reggeli sétakor észrevettem, hogy a házunktól kikanyarodó gyalogút elágazásánál, a cigaretta automata elé, mindenféle szemetet, régi ócskaságot dobálnak el az emberek.
Mérges lettem.
A hulladéknak a kukában a helye és nem a járda szélén és közepén!

Csomó mindent odadobáltak, alig lehetett elmenni mellette. Volt ott monitor, fadarabok, szekrény, ágy.
Ellenállhatatlan kísértést éreztem, hogy lefröcsköljem slagommal őket, de Györgyi nagyi nem engedte. Azt mondta, nem szabad bepiszkítanom, mert jönnek érte a szegény emberek, elviszik, és lehet a szobájuk közepébe állítják.

Délutáni sétámra már a helyzetkép jelentősen megváltozott.
Minden eltűnt, egy ismerős maradt mindössze, a monitor. De szegényemnek valaki jól behúzott egy hatalmasat, mert a képernyője darabokban nyugodt mellette, akárcsak az ismeretlen, hatalmas lom kupac, ami olyan nagy volt, hogy a dohányosok, ennél az automatánál az utcában, garantáltan nikotin éhségtől meghalnak, mire átmásznak és átvergődnek egy doboz cigarettáért. Arról nem is szólva, ha a nehezen összekuporgatott 4 euró zsetont véletlenül leejtik, mielőtt a gépezetbe dobnák. 

Mint ahogy az utca egyre jobban gyarapodott polcokkal, szekrényekkel, fotelokkal, mindenféle berendezési tárgyakkal, ugyanolyan mértékbe fogytak, az amúgyis mindig problémát okozó parkolók, mert kelet felől megérkeztek a szegények.
Szegények, jöttek Mercedes, Audi, Ford, Opel autókkal, kisbuszokkal, teherautókkal és ellepték utcánkat, mint dögkeselyűk az elhullott vadat. Sasként lecsapva, járművenként elfoglalták területüket, a zsákmány hegyeket.
Ha közelükbe értél, és prédájukra szemet vetettél, szemük szikrázott és rögtön mindent megértettél, hiába nem ismered a nyelvüket.
De legalább segítőkészek voltak, ha nehézkesen cipelted megunt dolgaidat, rögtön ugrottak szolgálatkészen.

Esti sétámra kihalt minden. Eltűntek az emberek, eltűnt a sok limlom. Úgy éreztem magam, mint kis kakas a szemétdomb tetején.
Ameddig csak ellátott egy szemem, ahova néztem, ahova léptem, vastagon szemét, hulladék és piszok vett körbe.
A kutyafáját! A koszt bezzeg itt hagyták!