Harmadik napja, hogy elkezdődött az iskola.

Borzalmas hogyan rohan az idő. Már másodikos kis diák eb vagyok.

Ha ez így tart ma-holnap, hipp-hopp, és mancsomban a diploma!

El sem akarom hinni!

De azt sem, hogy Charlie a múlt héten olyan ügyesen úgy átmászott a pótvizsgán, mint én tegnap a hatalmas ruha- és cipőhegyen, amit a szobám közepén Mami a Karitász részére halmozott fel. Imbolyogva, remegő lábakkal, nagy nehezen és jól megizzadva átkeltem a kupacon. Muszáj volt, a túloldalon elrejtve várt az uzsonnám!
Ami végül a mai tízóraim lett! Mert teljesen elment az étvágyam, mikor Mami bejelentette: Evés után házifeladat írás! Előbb a tanulás, utána a szórakozás!
Üres pocival az unalmas lecke felett görnyedve, emlékeim erősen feltörtek, és messze-messze elkalandoztak…

… Mennyire szép és jó volt az az Egy nap a kertben!