Nézd! Hogy rohannak a napok tova!…
Mindennap Tegnap-ba veszik a Ma…

S ha valami a Tegnap-ba veszett:
az már a múlté… s senkié sem lett.

Ami Tegnap volt: Ma már csak emlék
és nem tudjuk, hogy visszajön-e még…

És lehet, hogy a semmiségbe vesz’
s a Tied – tán – csak az emléke lesz.

Ne feledd: csak egy röpke perc a Ma,
amely elszáll s vissza nem tér soha…

S Ma még Tied könnyem, csókom, dalom;
de Holnap elfeledhet egy kis halom…

Örülj! Hisz Ma még a Tied vagyok!
Örülj!… örülj… és kacagj nagyot;

Hisz úgyis csak egy röpke perc a Ma,
amely elszáll s vissza nem tér soha.