Szerelmes versek: A duruzsoló kályha mellett

Elbóbiskoltam a kályha mellett
S rólad gyönyörű álmom volt…
Azt álmodtam, hogy puha ajkad
Hosszasan és forrón megcsókolt.

És mikor álmomból felriadtam
S láttam, hogy álom volt csupán,
Sírva fakadtam… s párás ablakomra
Kimeredt szemmel bámultam bután.

Didergőn néztem a téli éjbe…
A pislogó tűzre fát dobtam
S a duruzsoló kályha mellett
Újra csak rólad álmodtam.

Elbóbiskoltam a kályha mellett
S rólad gyönyörű álmom volt…
Azt álmodtam, hogy izzó ajkad
Hosszan s örökre megcsókolt.

Írta:

2008. december 18.

Kategória: Szerelmes versek Címkék:

3 hozzászólás

3 válasz a(z) "Szerelmes versek: A duruzsoló kályha mellett" bejegyzésre

  1. just amcsi szerint:
    2008. december 18. csütörtök - 18:49

    de jó, még egy gyönyörűséges vers!!!! :)

  2. Szép Macicsalád szerint:
    2008. december 19. péntek - 20:00

    Igen, az álmok gyönyörűségesek tudnak lenni.

  3. macicsapat szerint:
    2008. december 20. szombat - 19:28

    :) Szép. A duruzsoló kályha mellett mi is elbóbiskolnánk, és mézről, málnáról, mogyoróról álmodoznánk. :)

Írj Te is egy hozzászólást!

CAPTCHA Kép
*